Kosztolányi Dezső idézetek


Kosztolányi Dezső

Kosztolányi Dezső

magyar író, költő, műfordító, újságíró

(1885. 03. 29. – 1936. 11. 03.)




Ezüst esőben száll le a karácsony, a kályha zúg, a hóesés sűrű; a lámpafény aranylik a kalácson, a kocka pörög, gőzöl a tejsűrű. Kik messze voltak, most mind összejönnek a percet édes szóval ütni el, amíg a tél a megfagyott mezőket karcolja éles, kék jégkörmivel.

Forrás: részlet a Karácsony című versből



Édes barátaim, olyan ez éppen, mint az az ember ottan a mesében. Az élet egyszer csak őrája ondolt, mi meg mesélni kezdtünk róla: “Hol volt…”, majd rázuhant a mázsás, szörnyű mennybolt, s mi ezt meséljük róla sírva: “Nem volt… ” Úgy fekszik ő, ki küzdve tört a jobbra, mint önmagának dermedt-néma szobra. Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer. Hol volt, hol nem volt a világon egyszer.