Filmidézetek

Van úgy, hogy az embernek nincs elég köve.

Sometimes, I guess there just aren’t enough rocks.

Az emberek nem birtokolják egymást; bármilyen szerződést is kötnek, mindennap választják egymást.

A szerelem elvesztése olyan, mint a szervkárosodás. Mintha haldokolnál. Az egyetlen különbség, hogy a haldoklás véget ér. Ez? Örökké is eltarthat.

Tudom, hogy neked rosszul esik. Ne haragudj! Pont úgy vagyok vele, ahogy te velem, de most tényleg. Ő egyszerűen nem szeret engem, így meg hiába akarnék bármit is. (…) Ez olyan egyszer volt, talán igaz sem volt dolog. De egy rövid ideig legalább remélhettem, hogy megszeret, hogy odaül mellém, megfogja a kezemet, finoman átölel, és csendben elalszunk egymás mellett. Olyan sok mindent elképzeltem már vele, túlságosan is beleéltem magam. Jó lenne megint a vállára hajtani a fejemet, és egy picit érezni őt… nagyon rossz érzés, amikor te tudod, hogy a dolog működne, de a másik nem szeretné.

Tapasztalataim szerint a legjobb kapcsolatok alapja a csalás és a hazugság. Mivel többnyire ezekkel is végződnek, logikus ezekkel is nyitni.

Egyes számú elhatározás: magától értetődően leadok tíz kilót. Kettes elhatározás: mindig bedobom az előző napi bugyit a szennyes kosárba. Ugyanilyen fontos, hogy találjak egy kedves, érzékeny barátot, akivel járhatok, és hogy ezentúl az alábbiak közül egyikkel se alakítsak ki romantikus kötődést: alkoholistákkal, munkaholistákkal, viszonyfóbokkal, nagyzolókkal, kukkolókkal, érzelmi fogyatékosokkal vagy perverzekkel. És főleg nem fantáziálok egy konkrét személyről, aki mindezeket megtestesíti. Sajnos ez a személy történetesen a főnököm. És azt gyanítom, hogy különféle, kissé igazságtalan okokból kifolyólag, ő sem fantáziál rólam.

Szükségünk van titkokra. Kényelmesebbé teszi az életet, hacsak nem halunk bele.

Titokzatos férfiak. Ígéreteket tesznek, melyeket eszük ágában sincs megtartani. Hazugságokkal áltatnak, hogy megkapják, amit akarnak. Sokkal veszélyesebbek, mint ahogy kinéznek. Igen. Anyáink a lelkünkre kötötték, hogy ne bízzunk olyan férfiakban, akiket nem ismerünk, és azokban, akiket ismerünk, nos… őbennük se bízhatunk mindig.

Olyan voltam, mint egy nő, aki lemerevedik egy lángokban álló ház létráján. A legutóbbi kapcsolatomban úgy megégettem magam, hogy féltem fejest ugrani a következőbe.

Lehet, hogy minden férfi drog, kortól függetlenül. Néha mélyre süllyedsz miattuk, néha a felhők fölé emelnek.

Amikor egy dal felidéz egy emléket, amikor a porszemek a napfény felé szállnak, akkor az elvonja a figyelmed. Amikor hallod, hogy a távolban elhalad egy vonat a síneken, azon tűnődsz, vajon hová tarthat… Van, amikor nem számít, ki vagy és hol vagy. Egy apró pillanatra belépsz a mágia világába. Én ebben hiszek.

Van, hogy ölnünk kell, hogy élhessünk, és meg kell ölnünk a bennünk lévő szeretetet, még mielőtt az öl meg minket.

Van úgy, hogy nagyobbnak és borzadályosabbnak látszanak a dolgok, ha egyedül vagyunk és félünk.

A magány olyan, mint a tenger hullámai: váratlanul átcsap rajtad, és elborít, de mire észreveszed, már el is tűnt, és ez ismétlődik újra és újra.

Jó, amit a kamerával csinálhatsz, mert elkaphatod a múló pillanatokat az életben, és megállíthatod az időt.