Csernus Imre idézetek


Csernus Imre

Dr. Csernus Imre

Vajdasági születésű magyar pszichiáter, író



Első helyen az szükséges, hogy az ember hiteles legyen önmaga szemében. Akkor a barátai is olyanok lesznek. (…) Egy barátság stabilitását mindig a negatív megmérettetés mutatja meg.

Forrás: A férfi című könyv


Ha a saját szemébe a nő bele tud nézni, akkor nyugodtan, oldottan fog másnak a szemébe is nézni! Egyenes lesz a tartása. Persze ez nem az a szemtelen, kihívó, vadászó tekintet, amikor éppen egy pasira vadászik, hanem ez a derűs tekintet. Ez hiányzik ma Magyarországon. A sok derűs vidám tekintet!

Forrás: A nő című könyv


A szabadság nem az, hogy valaki vállalja a felelősséget – a szabadság ott kezdődik, amikor valaki vállalhatja a felelősséget. A vállalhatja azt jelenti, hogy lehetőségünk van legalább kétféleképpen dönteni. Lehetőségem van másként élni. Ez a szabadság.

Forrás: A nő című könyv





A megcsalás mögött több ok is állhat. Az egyik az, hogy a férfi nem tud felnézni a nőre hiteles nőként. A másik ok az, hogy a pasinak valójában férfiként önbizalomhiánya van, és azt hiszi, hogy ő attól férfi, ha minél több virágra száll.

Forrás: A férfi című könyv


A valódi önbizalmat mindig csak olyan dologgal lehet elérni, amitől fél valaki. Mert az ilyen megmérettetéseknél (…) ott van a félelem is, hogy sikerül-e. De ha ezt valaki megteszi, akkor a félelmeit is legyőzi. A félelmeket legyőzni: ennél nagyobb megmérettetést én nem ismerek.

Forrás: A férfi című könyv


A fájdalom megléte fontos. Nem csak az öröm jelzi azt, hogy én élek, a fájdalom is ugyanezt jelenti. A megélt fájdalom csak egy érzés, ami tanít valamire. Semmi másról nem szól. És szükséges a fejlődéshez, mert általa teremtődik meg a megfelelő viszonyítási alap. Ebben a világban mind a nappalnak, mind az éjszakának megvan a maga helye, ideje, és a szerepe is; éppígy az örömnek és a fájdalomnak is.

Forrás: A nő című könyv


Testileg-lelkileg nem lesz egészséges soha senki úgy, ha nem vállalja az elfojtott, meg nem élt érzéseinek az átélését, és ha ezeken nem változtat. Átélni és kimondani – persze egy adott pillanatban. Azután elfogadni és változtatni. Soha senki nem lesz kiegyensúlyozott és boldog, ha ezt nem képes megtenni. Ellenkező esetben csak vergődni fog félelmeinek a csapdájában, egészen a haláláig.