George Gordon Byron idézetek


George Gordon Byron

George Gordon Byron

angol költő, az angol romantikus költészet egyik legismertebb képviselője.

(1788. 01. 22. – 1824. 04. 19.)







A szegény kutya a legszilárdabb barát az életben, az első, aki üdvözöl, és a legelső, aki megvéd.

The poor dog, in life the firmest friend, the first to welcome, the foremost to defend.

Más ismert fordításban: “A kutya a legállhatatosabb barát – az első, aki üdvözöl, és a legbátrabb, aki védelmez.”




A halhatatlanságodhoz semmi közöm nem lesz; elég szerencsétlenek vagyunk már ebben az életben, egy másikon való spekuláció képtelensége nélkül is. Ha a férfiaknak élniük kell, miért halnak meg egyáltalán? És ha meghalnak, miért zavarják meg azt az édes és nyugodt alvást, amely “nem ismer ébredést”?

I will have nothing to do with your immortality; we are miserable enough in this life, without the absurdity of speculating upon another. If men are to live, why die at all? and if they die, why disturb the sweet and sound sleep that “knows no waking”?

Forrás: részlet a Francis Hodgsonnak írott levélből (1811. szeptember 3.)