A kínaiak két ecsetvonással írják a “válság” szót. Az egyik ecsetvonás a veszélyt, a másik a lehetőséget jelenti. Válságban legyünk tudatában a veszélynek – de ismerjük fel a lehetőséget is!

The Chinese use two brush strokes to write the word “crisis.” One brush stroke stands for danger; the other for opportunity. In a crisis, be aware of the danger – but recognize the opportunity.

-

Csak az a fontos, nagyságos úr, hogy ne sokat gondolkozzon az ember; ha nem gondolkozunk, nincs semmi baj. Legtöbbször abból lesz a baj, hogy gondolkozni kezdünk.

-

Sok minden van ezen a világon, amitől félni kell. De a félelmeinknek semmi köze iszonytató maszkokhoz, műanyag pókokhoz vagy rémületes szörnyekhez. Nem. A fejünkben kavargó gondolatok rémítenek a legjobban. Mi van, ha megbánja döntését? Mi van, ha tényleg boldogtalan? Mi van, ha a szerelem esélye örökre elúszott? Hogyan legyünk úrrá ezeken a gondolatainkon? Először is emlékeztessük magunkat: ami nem öl meg, attól csak erősebbek leszünk.

-

Ha fájnia kell, akkor most fájjon. Mert előttem áll az egész élet, és a lehető legteljesebben ki akarom használni. Ha választania kell, hát válasszon hamar. Én várni fogom. Vagy elfelejtem. A várakozás fáj. A felejtés is fáj. De minden szenvedés közül a legrosszabb, ha nem tudjuk, hogy döntsünk.

If pain must come, may it come quickly. Because I have a life to live, and I need to live it in the best way possible. If he has to make a choice, may he make it now. Then I will either wait for him or forget him. Waiting is painful. Forgetting is painful. But not knowing which to do is the worst kind of suffering.

-