Egy forró csók, egy ölelés… Lázas szivünk összedobogna… Aztán jöhet, mit bánom én, a kárhozatnak égő pokla! …nincs kárhozat, mely ily gyönyörre eléggé gyötrő, kínos volna!
Forrás: részlet az Egy csókodért című versből
Magyar költő, publicista
(1877. 11. 22. – 1919. 01. 27.)
Egy forró csók, egy ölelés… Lázas szivünk összedobogna… Aztán jöhet, mit bánom én, a kárhozatnak égő pokla! …nincs kárhozat, mely ily gyönyörre eléggé gyötrő, kínos volna!
Forrás: részlet az Egy csókodért című versből
Epesztő, forró, balga láz égető lángja sorvaszt érted, egy csókodért mindent od’adnék egy csókodért nem kell az élet!
Forrás: részlet az Egy csókodért című versből
A jövő térképén Magyarország helyén egy fehér folt lesz, ezzel a felírással: “Ez Magyarország volt, de elsikkasztották…”
Forrás: részlet a szerző Tóth Benőék című prózai művéből (Debrecen, 1899. május 17.)
Fekete pillangók fogatja térjen vissza üres batárral, Halálvirág, szaladj te is, ne tudd meg, hogy én egyedül mit beszélek majd a halállal.
Forrás: részlet a Halálvirág: A csók című versből
Szent test-kelyhed nyisd ki a Holdnak, hadd ámuljon el csodaverten s amíg mi összetapadunk, minden kis bokrot zengjen át nászmuzsika a forró kertben. Kis virágok súgjanak össze: Ez volt itt a csóknak Lázárja, holott csók-úrnak született, méltó csókokat nem kapott, most aztán csókol utoljára.
Forrás: részlet a Halálvirág: A csók című versből
Hajad, karod, szemed tüzeljen, ajkad, csipőd, isteni melled, bársonybőr-lábad, mindened. Édesítsd meg, Halálvirág, nekem az utolsó szerelmet.
Forrás: részlet a Halálvirág: A csók című versből
Mennyi asszony van és mind a másé, mennyi új kéj zsong és mind a másé, mennyi szándék tör és mind a másé, mennyi minden van, mennyi szép minden, mennyi szent minden és mind a másé.
Forrás: részlet a Sóhajtás a hajnalban című versből
Sírt az ajtóm. Csöndben belépett Valaki és nevetett, Valaki, kiért sokat sírtam S akit halottan is szeretek.
Forrás: részlet a Költözés Átok-városból című versből
Csépel az idő, hatalmasan csépel s ahogy kiveri testem-lelkem szemét, kezdek megtelni balga bölcsességgel.
Forrás: részlet a Csépel az idő című versből
A tegnapi nap a halottaké s az emlékezésé volt. A csendes temetők felékesültek. Az ősztől letarolt sírhalmokon melegítő világító mécsek égtek, koszorúk feküdtek. (…) Aztán, öregbedett az este, kialudtak a mécsek. Az emlékezők serege hazatért… Egy esztendeig ismét éjszaka lesz a temetőben.
Forrás: Szabadság című lap 1900. 11. 03.
Rejtegetem szívem mélyén, féltve, fájón a nagy titkot: Hogy feledni el nem tudlak, hogy nem leszek soha boldog!
Forrás: részlet az Eltagadom című versből
Csak akkor születtek nagy dolgok, ha bátrak voltak, akik mertek.
Forrás: részlet A tűz csiholója című versből
Azt, amit más őrülten hajszol egy hosszú, kínos életen, a kétség átkos órájában a sors megadta én nekem. Nem a nyugalmat. Az én lelkem megölné a csend, nyugalom. Csak egy intést, biztatást vártam, ha zokogásba fúl dalom, szívemből ömlő, bús dalom.
Forrás: részlet a Válasz című versből
Lángod lobogjon izzva, fehéren, fájnak a csókok, fájnak a vágyak, te vagy a kínom, gyehennám nékem, nagyon kívánlak, nagyon kívánlak.
Forrás: részlet a Tüzes seb vagyok című versből
Hunyhat a máglya ezek a szomorú, vén szemek nem néznek soha másra.
Forrás: részlet a Hunyhat a máglya című versből