Rudyard Kipling idézetek


Rudyard Kipling

Joseph Rudyard Kipling

Irodalmi Nobel-díjas angol író és költő

(1865. 12. 30. – 1936. 01. 18.)


Ketrec volt bölcsőm nekem, az embert jól ismerem, tört rácsomra mondhatom: emberfi, ügyelj nagyon! Illat s dísz után ne fuss, macskaösvényre ne juss. Sakálember közeleg? Ne köss fegyverszünetet, s hogyha könnyű útra hí, ne engedj, s ne higgy neki: hogy a gyengét sértse meg, kéri segítségedet. Hagyd a majom-kérkedést, zsákmányoddal hencegést. Füttyre válaszjelt ne adj, tartsd vadászirányodat.

Forrás: A dzsungel könyve


Lábad olyan nyomra hág, mely minékünk kuszaság, (…) csak hűségünk száll veled; hajnalfény, ha beosont, sóvárgás lelkedre ront, s visszavágyod a vadont. Szél, fa, víz a föld felett, bölcs erő és szeretet s a vadon legyen veled!

Forrás: A dzsungel könyve



Magad és párod s fiaid részére vadássz eleget, de ne ölj az ölésért; és embert sose ölj, ne feledd! Mindent be ne falj, ha a más prédáját elragadod: a közös jog övé is, ezért hagyd néki a bőrt, cafatot.

Forrás: A dzsungel könyve


Hallgattunk sok beszédre már, mit dúvad mondott vagy madár, uszony, toll, pikkely, lepkeszárny – hadarjuk karban, mindahány. Kiváló! Még egyszer! Remek! Beszélünk, mint az emberek.

Forrás: A dzsungel könyve



Aki hajdan, jól tudod, egy bölcs békát oktatott, arra kér most, ne feledd: ember-törvényt meg ne szegd; ha tiszta, ha sárlepett: mint vad nyomát, úgy kövesd napon át és éjen át, ne bírálgasd igazát. Az kér, aki mind felett téged legjobban szeret.

Forrás: A dzsungel könyve