Égő agyam alatt a mélyben a szívem zakatolt az éjben. A vérem titokzatos árja hajtotta bennem muzsikára a vágyakat, forgatva resten. …Ó, mennyi álom, fény meg isten dalolt és lüktetett át rajtam! És közben száraz lett az ajkam, forró és száraz, mint az este, s a megváltás csókját kereste… Futottam, félaléltra váltan, amíg a csókot megtaláltam, az első nyirkos, hűvös ajkat az első bús férfi-nyugalmat, az első csöndes, árva szennyet, s könnyes szemem fölött a mennyet.

Forrás: részlet az Amíg a csókot megtaláltam című versből

Tóth Árpád

Tóth Árpád

Magyar költő, műfordító
(1886. 04. 14. - 1928. 11. 07.)