A csend tükör, s hiába nézem, nélküled nem látom már önmagam. Szép szomorúságod érett, egészen tökéletes lett és hiánytalan. Ne hagyj magamra, félek attól, mi véled együtt élve múlt már, s még jobban attól, ami jönne tenélküled, ha másfelé indulnál. Egyszerre kétfelől rohan rám a büntető idő, a véled átsírt győzelem, s a nélküled rideg jövő.

Részlet a Te vagy című versből

Váci Mihály

Váci Mihály

Magyar költő, műfordító
(1924. 12. 25. - 1970. 04. 16.)