A lobogás a fontos


A lobogás a fontos ott, a láz szép áramai, a szemben égő szándék, a sugárzó öröm, mely leplezetlen kérezkedik szívükhöz a szemedben: az idegen szomja, a hívó vágy, hogy mindenki külön öleljen magához! És érezzék egy kézfogásról rólad, hogy jót akarsz, és te is tiszta, jó vagy; s egy tekintetük elhitesse véled: – szép dologért élsz – és érdemes élned!

Forrás: részlet a Tiszta és jó című versből