Csitítgatom ujjongó szívemet

Csitítgatom ujjongó szívemet. Januári napfény… Egy ragyogó szempár… Ma talán felgyújtotta lángod, s holnap egy másikra ragyogtatja fényét. Miért ujjongsz, bolondos szívem? Hiszen olyan jó megdermedten pihenni. Miért hiszel korai tavasznak… vagy elkésett nyárnak? Leányszív, napsugár csak hitegetni tud…  S a föld megnyitja kebelét, hisz a napsugárnak. S a szív kitárja kincseit, hisz a szerelmes szemsugárnak. Holnap talán fagy borul a földre; holnap talán jég lesz a szív. De most remél mindkettő. Remél, bízik, szeret, tavaszról álmodik…

Nevető napsugarak
Debreczeni Hírlap 1899. január 21.